Április 26. szombat
Ünnepség keretében indultunk francia társammal, Nicolas-val a szombathelyi Szent Márton-templomtól, ahol megostromoltak minket az újságírók. Kíséro »inkkel végig gyalogoltunk a városon a Martineum Felno »ttképzo » Akadémiáig. Itt, mint az elso » vándorok emlékszalagot dedikáltunk és helyeztünk el az útvonal elo »zo » napon avatott táblájánál. Frissen pecsételt útleveleinkkel a zsebünkben elhagytuk Savariát. Az elso » úti célunk Ják volt, ahová én is lazán öltözve, nyáriasan, szandálban, sortban mentem el. Megnéztük a román stílusú apátsági templomot. Mire szállásadóinkhoz értünk a kertben már rotyogott a gulyás a bográcsban. Francia és szlovén barátainknak, az útvonal szervezo »inek, akik eddig kísértek, minket nagyon tetszett a magyaros fogadtatás. Evés után a veteményes kertben fociztunk, amit az eso » félbeszakított. Elbúcsúztunk kíséro »inkto »l és nyugovóra tértünk a Tóth családnál.
Április 27. vasárnap
Korán reggel indultunk. Utunk során a természeti szépségekben gazdag szentpéterfai erdo »t kereszteztük. Nagykölked, Harasztifalu elo »tt hosszan haladtunk az erdo »ben. Teljesen elfáradtunk a gyaloglástól mire lakott területre értünk. Nicolas véleménye az volt, hogy a falusi kocsma hangulata teljesen olyan, mint Franciaországban. Majd Körmendre értünk, ahol tábla jelzi a hajdani Szent Márton utca helyét. A város egykori Szent Márton-temploma elpusztult. Láttuk a Batthyány kastélyt, aminek a parkjában elnyújtóztunk. A második napon a szálláshely Nádasdon volt kb. 30 kilométer gyaloglás után. A 11. században Szent Márton tiszteletére épített rotunda, ero »dített körtemplom alapfalait és település történelmi emlékeit Takács László plébános mutatta be. Nádasdon áthalad a Borostyánko » út, amelyen annak idején Márton is ment Itália felé. A plébános hamuban sült pogácsával kínált minket, jó magyar szokás szerint.
Április 28. hétfo »
Másnap reggel a jó magyar szokások sorát Nádasd polgármestere mézes pálinkával folytatta. Nicolas igen elcsodálkozott ezen, de azért utána jó ízu »en megnyalta a szája szélét. A vendéglátás után vezeto »nk, Orbán Róbert ottfelejtette a vándorbotját, amivel a polgármester rohant utánunk. Következo » erdei állomásunk, Pusztacsatár, a megsemmisült település az egykori fegyverkovácsokról kapta nevét. A fennmaradt templom ma szép búcsújáró hely a vadonban. A helyszín kiválóan alkalmas volt egy kis délutáni ejto »zéshez. Miután elindultunk egy siklót láttunk az erdei ösvényen. Nicolas megpiszkálta az elpusztultnak hitt hüllo »t egy bottal, de amikor az megmozdult, majdnem dobott egy hátast. Vaspör szo »lo »hegyei után Zalaháshágy következett. Természetesen itt is a polgármester látott bennünket vendégül. Hosszan ecsetelte a falu életét, és meghívott minket egy kávéra. Ahogy az már lenni szokott, Robi megint ottfelejtette a hivatalban a vándorbotját. Itt is a falu elso » emberének volt arra gondja, hogy a bot is folytassa az utat. Zalalövo »re érkezve ismét a római útra léphettünk Szent Márton nyomában járva. A település római kori neve Salla volt. A plébános megmutatta a templomot, ahol ki volt téve az európai útvonalunk térképe. Az esti szentmisén ministráltunk. Nicolas életében elo »ször. Egy jót vacsoráztunk a helyi étteremben, ahol mind a három vendég mi voltunk. Bekapcsoltattuk a televíziót mondván, hogy benne leszünk a híradóban. Utunk során sokaknak megemlítettük, hogy nézzék meg a hétfo » esti híreket, mert szó lesz benne rólunk és a zarándokútról. (Ez úton is elnézést kérünk mindenkito »l, akik azóta is a tévé elo »tt ülnek!)
Április 29. kedd
Reggel végre internethez jutottunk a kultúrházban, és közé tettük az elso » híradást magunkról a http://chemins.saintmartindetours.eu honlapon. (Az érdeklo »do »k továbbra is itt olvashatják francia és magyar nyelvu » beszámolóinkat.) A római kori emlékeket bemutató múzeumot még nekünk sem nyitották ki, pedig azt hittük, hogy az Európa Tanács által kiállított Szent Márton útlevéllel mindenhová bebocsátást nyerünk. A következo » állomásra, Csödére érkezve lefényképeztük a falu Szent Mártonos címerét. A parányi település mellett az erdo »ben van az avar alatt az egykori Márton-kolostor, amit még nem tártak fel. Szatta irányába indultunk tovább, de ott az erdo »vel együtt a sárga turistajelzést is kivágták. Az irtást elhagyva két és fél órát bolyongtunk, amíg egy kósza erdész útba nem igazított minket. Kerkáskápolnára megérkezve egy háznál megkínáltak minket rétessel és jóféle házi pálinkával.
Kissé elfáradva, de büszkén megérkeztünk Kercaszomorra, az ország legbátrabb településére. A polgármester szívélyesen fogadott minket, és elmesélte, hogy a helyiek hogyan foglalták vissza a települést Magyarország számára. A helyi világjelento »ségu » eseményeket meghallgatva hozzáfogtunk eme híradás megszerkesztéséhez. Holnap már Szlovéniában a Muravidéken folytatjuk küldetésünket. Kérem, kísérjenek figyelemmel minket továbbra is!!!
Márky Dániel (Daniel)